A világkép fogalma és annak történelmi típusai. Világnézet és annak történelmi típusai


Heliocentrikus világkép

Elnevezése[ szerkesztés ] Neve a latin materialis anyagi, anyagra vonatkozó szóból származik. Mint tudományos szakkifejezést, terminus technicust a Leibniz már filozófiai értelemben is használta. A köznyelvben a materializmus kifejezést néha az anyagi, pénzügyi szempontok túlzott előtérbe helyezésére is alkalmazzák, anyagiasság értelemben.

Azok az ókori filozófusok, akik a filozófia alapvető kérdésére, az anyagi vagy a szellemi lét elsődlegességére vonatkozóan a materialista megoldásra hajlottak, igyekeztek megtalálni a természet sokféleségében minden létező őselvét.

  1. A világkép fogalma és annak történelmi típusai. Szabadbölcsészet
  2. Rövidlátás az egyik meridiánban
  3. A világkép fogalma és annak történelmi típusai Középpontjában a szabadságeszme, a teljesség iránti vágy és az egyén önkifejezése, önérvényesítése áll.
  4. Mitológia világnézet történelmi típusa.
  5. Mi a humanizmus? | Alternatív Gazdaság lexikon | Fandom - Mitológia világnézet történelmi típusa
  6. Heliocentrikus világkép – Wikipédia
  7. Materializmus – Wikipédia
  8. A világnézet fő típusai Novaton gyógyászati ​​látás

A korai görög filozófusok közül HérakleitoszAnaxagórászEmpedoklészDémokritoszEpikurosza kínaiak közül Lao-ceAzonnali látásromlás Csung a világ anyagiságának és az embertől független létezésének elvét vallották. Az ókori materialisták egy része egyben dialektikus gondolkodó is volt. Az ókori materializmus legfejlettebb a világkép fogalma és annak történelmi típusai Leukipposz és Démokritosz munkálta ki.

A középkorban a materializmus a vallásos világnézet túlnyomó elterjedése miatt háttérbe szorult.

Mitológia világnézet történelmi típusa Történelem, vallás, filozófia, tudomány

A materialista tendenciák a nominalizmusban és a panteizmusban — ami az isten és a természet együttes örökkévalóságát, azonosságát hirdette — jelentkeztek. Mechanikus materializmus[ szerkesztés ] Az újkor elején, a természettudományok és a társadalom fejlődésével, a polgárság gazdasági, politikai és ideológiai szerepének növekedésével a materializmus fejlődése új lendületet kapott. E kor materializmusát nevezték a későbbiekben metafizikus vagy mechanikus materializmusnak.

Egy sor gondolkodó BaconGalileiHobbesGassendiSpinozaLocke lépett fel a középkori skolasztika és az egyházi tekintély ellen és a gyakorlati tapasztalatokra, a kor természettudományos eredményeire koncentráltak.

Mitológia világnézet történelmi típusa. Mi a világnézet meghatározása? A világkép fogalma

Ezen az alapon próbálták megfogalmazni a világ anyagi természetére, a jelenségek közötti objektív, anyagi természetű kauzális kapcsolatokra, az anyag tulajdonságaira vonatkozó nézeteiket. A kor kutatói a természettudományok különböző területeit önállóan, egymástól függetlenül, analitikus módszerekkel, adott állapotukban — fejlődésüket figyelmen kívül hagyva — vizsgálták.

a világkép fogalma és annak történelmi típusai

A korszak materialista tanai között fontos helye van a Ők a mozgást, változást még mechanikusan fogták fel, de már a természet egyetemes és elidegeníthetetlen sajátosságának tartották, és túlléptek a korábbi materialisták deista jellegű következetlenségein. Különösen jellegzetes volt e korban a materializmus és az ateizmus természetes kapcsolatának előtérbe kerülése.

Világnézet és annak történelmi típusai - Történelemszemléletünk jelentősége

A középkori és újkori mechanikus materializmus csúcspontját Feuerbach munkásságában, az általa antropológiai materializmusnak nevezett filozófiai irányzatban érte el csúcspontját. Feuerbach Hegel idealizmusát, az emberi lényeg visszavezetését az öntudatra. Hangsúlyozta az idealizmus szoros kapcsolatát a vallással.

Feuerbach azonban egészében vetette el Hegel filozófiáját, nem ismerte fel a hegeli dialektika fontos eredményeit.

a világkép fogalma és annak történelmi típusai

Az embert elvont individuumként, biológiai lényként vizsgálta, nem vette figyelembe gyakorlati tevékenységének és tudatának szerepét, az objektum és a szubjektum kölcsönhatását. Dialektikus és történelmi materializmus[ szerkesztés ] A mechanikus materializmus addigi eredményeit, elsősorban Feuerbach materializmusát egyesítette szervesen Hegel dialektikus szemléletével és módszerével Karl Marx és Friedrich Engels a Dialektikus materializmus[ szerkesztés ] A dialektikus materializmus alapgondolatait Engels foglalta össze "Anti-Dühring" c.

A különböző szintek az alsóbb szintekből keletkeznek történetileg, és törvényszerűségeik logikailag azokból magyarázhatók.

A világnézet fő típusai

A dialektikus materializmus fogalomrendszerében a minőségi szintváltás jelenti a dialektikus tagadást, amelynek során az alsóbb szint bizonyos sajátosságai módosulva ugyan, de megőrződnek a felsőbb szinten.

Az ismételt szintváltás újra megjeleníti az eredeti minőséget, de más mennyiségi meghatározottsággal. Történelmi materializmus[ szerkesztés ] A történelmi materializmus posztulált alaptételeként Marx és Engels a Német ideológia című munkájukban annak elismerését fogalmazták meg, hogy 1 valóságos egyének és a világkép fogalma és annak történelmi típusai léteznek, 2 az egyéneknek anyagi életfeltételeik vannak, 3 ezek az életfeltételek részben készen találtak, részben pedig azokat maguk a cselekvő egyének hozzák létre.

Az elmélet alapjainak első részletes kifejtését a két szerző A Kommunista Párt kiáltványa c. A társadalmi szerveződés gazdasági bázisán a termelőerők munkaerő, termelési eszközök és a termelési viszonyok munkamegosztás, elosztás, tulajdon között feszülő ellentmondásoknak köszönhetően a gazdaság dinamikája ellentmondásba kerül a saját működési kereteit biztosító jogi-politikai felépítménnyel. A termelési viszonyok érdekartikulációt érdekkülönbségeket és érdekazonosságokat hoznak létre az emberi közösségeken belül és azok között.

a világkép fogalma és annak történelmi típusai

Az így keletkező érdekcsoportok közül kitüntetett szerepük van a társadalmi létük minőségileg bővített újratermelésében érdekelt különböző tulajdonosi osztályoknak, amelyek értékrendjükben és normatív tudatformáikban jog, erkölcs, vallás is különböznek, és akik érdekkonfliktusaik következtében ellentétbe kerülhetnek egymással. Az osztályellentétek kezelésének legfőbb eszköze az állam, amely egyszersmind a normatív tudatformák intézményesült bázisát is képezi.

A termelőerők újraelosztása körül a fennálló gazdasági-politikai rend megtartásában és eltörlésében érdekelt osztályok között kialakuló osztályharc legkiélezettebb formája a forradalom. Ez lényegi, visszafordíthatatlan változást okoz az alapvető termelési eszközök tulajdonlásában, egyszersmind új, a termelőerők további fejlődését biztosító termelési viszonyokat is létrehozva.

A világnézet történelmi típusai.

Az árucserét a társadalmi munkamegosztás kialakulásával növekvő termelékenység, és az így keletkező terméktöbblet teszi lehetővé — ám a termelőközösségek közötti szakosodás szükségessé is teszi azt. Megszűnése akkor következik be, amikor a termelés alanyai a termelő emberek és közösségeik növekvő szabadidejüknek köszönhetően egyre több munkaforma elvégzésére válnak alkalmassá, személyiségük sokoldalúvá, univerzálissá válik, és a társadalmi munkamegosztás vertikális és horizontális rendszerében már bármely tevékenységet elvégezhetnek.

Világnézet és annak történelmi típusai

Ennek, és a termelési eszközök növekvő automatizálásának köszönhetően munkájuk elveszíti kényszerű jellegét, a szakosodás fokozatos megszűnése pedig elsorvasztja a hagyományos áru- pénz- és tulajdonviszonyokat.

Az állam elhal, mert a termelés alanyai már a piacralépés előtt tudatosan alkalmazkodnak a változó szükségletekhez, a termelőerők újraelosztása automatizálódik, a termelési eszközök elkülönült tulajdonlása, s vele együtt az osztálytagozódás is megszűnik.

a világkép fogalma és annak történelmi típusai

A történelmi materializmus az emberiség történelmében a vándorló nomád közösségi, despotikus ázsiaiaz antik, a feudális-germán, a kapitalista, a szocialista és a kommunista minőségi szintjeit különbözteti meg a társadalmi szerveződésnek. Természettudományi vagy vulgáris materializmus[ szerkesztés ] A materializmus további fejlődése során élesen elvált egymástól két irányzat, a dialektikus és történelmi materializmus saját önfejlődése, valamint a természettudományi vagy vulgáris materializmus, amely végül a pozitivizmusba torkollott.

Mitológia világnézet történelmi típusa

A vulgáris materializmus a materializmus alapelveit végletesen leegyszerűsítő filozófiai irányzat. Virágkorát a Ilyen módon az idealizmussal együtt teljes egészében elvetették magát a filozófiát is, kijelentve, hogy minden filozófiai kérdést konkrét természettudományos vizsgálódás alapján kell megoldani. A természettudományi vagy vulgáris materializmus tendenciája a természettudományok és a filozófia fejlődése során a későbbiekben is gyakran megjelent.

A polgári filozófusok azzal vádolták a materializmust, hogy amorális, és nem érti meg a tudat a világkép fogalma és annak történelmi típusai.

a világkép fogalma és annak történelmi típusai

A vulgármaterialista tételekre hivatkozva azokat gyakran azonosítják a materializmussal általában, és kijelentik, hogy az anyagelvű elméletekben a lelki-szellemi jelenség nem különül el a fizikaitól: minden mentális állapot, tulajdonság, folyamat és működés elvben azonos valamely fizikai állapottal, tulajdonsággal, folyamattal.

Így a modern természettudomány a látás helyreállításának gyors módszerei nagy része elutasítja a materializmussal járó ateizmustvalamint gyakran az ismeretelméleti optimizmust. Sok tudós deklaráltan idealistának vallja magát, vagy pozitivista módon elutasít minden filozófiát, minden ideológiát, a szaktudományos kutatásaiban azonban ténylegesen materialista pozíciókat foglal el.

Ilyen álláspontokat képviselt például Ernst Haeckel és Ludwig Boltzmann.